Hát, Sziasztok!
Mint arra már tegnap is utaltam, elég kuszán és gyorsan repkedtek mellettem a történések..
Megpróbáltam átgondolni, körülbelül milyen sorrandben is történtek a dolgok, kisebb-nagyobb sikerrel, úgy hogy előre is elnézést kérek, ha valami kissé érthetetlenne sikeredeik:) Tessék csak nyugodtan figyelmeztetni rá és átírom!
Nahátszóvalizé..
Igen.. elkeseredésemről szólt a legutóbbi (normális) bejegyzés. Folytattam a munkakeresés, eredmények nélkül.
Nagymamám testvéréről kiderült, hogy áttétes rákja van, a kora (80 fölött) és a betegség előrehaladott állapota miatt is menthetetlen.. Nagyim ezért úgy döntött, hogy mágsem utazik el november elején egy hónapra a nagynénémékhez Svédországba. Nénémék gondoltak egyet és tudván, hogy se munkám, se sulim (ha nem mondtam volna, passzív féléven vagyok most), felajánlották nekem a repülőjegyet, legyek kint Svédországban december közepéig (bő 5 hétről van szó). Összesen csak az átiratás díjáról és a kinti "zsebpénzemről" kellett volna gondoskodnom. Ezzel egy időben válaszolt valaki az egyik hirdetésemre (nem csak állásokat néztem, de én is adtam fel hirdetést magamról), hogy küldjem el az önéletrajzom, esetleg találkozzunk, munkát ajánlana.
Nagyon vaciláltam, mert pont kapóra jött volna a svédországi út: egyre többször éreztem azt, hogy egy kudarc az életem, nem vagyok jó semmire sem, csak kolonc vagyok a családom nyakán, ami még pénzbe is kerül.. egyre fojtogatóbban vágytam arra, hogy kiszaladhassak a világból. gondolkodni. mert lenne min.. mit is szeretnék kezdeni az életemmel..? amerre tartok, tényleg komolyan gondolom? erre felé szeretnék menni? vagy csak belenyugodtam abba, hogy már hoztam egy döntést? a küföldre költözést mennyire is gondolom komolyan? stbstb..
A mérleg másik nyelvén meg ott volt ez a hirtelen felbukkanó állás lehetőség: 160ezer nettó, egy pékségi munka bő egy órára a lakásunktól, heti 5x 13h, hajnali 5h-este f7ig.. necces.. fárasztó. de nagyon jó pénzt ajánlanak érte.. és nem állok/unk úgy anyagilag, hogy csak azért mert valami baromi kiemrítő, nemet mondhassak rá..
Végül úgy döntöttem, ha felvesznek, elvállalom; ha nem, felülök arra a repülőgépre. Mindez másfél héttel a repülő indulása előtt történt..
A hétvégén folyt.köv.! most viszont megyek aludni,mert nagyon hosszú nap volt ez a mai is..
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Néa 2009.12.03. 01:05:15